Kuratórium elnöke: Pongrácz Máté vagyok, a Kaposvári Evangélikus Egyházközség lelkésze, a Növekedés Alapítvány kuratóriumának elnöke. Győrben születtem, és születésemtől fogva egy Győr melletti kis faluban, Győrságon éltem. Tanulmányaimat a győri Péterfy Sándor Evangélikus Gimnáziumban végeztem. Teológiai Tanulmányaimat 2003-ban kezdtem meg. 2008 novemberében egy teológiai ösztöndíjat nyertem Németországba, így a gyülekezeti munkát ismét felváltotta életemben a tanulás. 2009 szeptemberétől a Kaposvári Evangélikus Egyházközségben végeztem gyakorlati évemet, majd kis kitérő után 2011 augusztusában hívott vissza a Kaposvári Evangélikus Egyházközség presbitériuma és közgyűlése Kaposvárra és egy év szolgálat után 2012. november 24-én kaposvári lelkésszé választott a közösség. 2012 júniusában a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Neveléstudományi Intézetében szereztem másoddiplomát okleveles neveléstudomány szakos bölcsész szakképzettséggel, felsőoktatás-pedagógia specializációval. 2012 augusztusában házasságot kötöttem Győri Boglárkával, aki 2014-től lelkésztársam is a gyülekezetben. 2016-ban született első gyermekünk, Lázár, 2018-ban ikergyermekeink, Mátyás és Eliza.

Amikor a kuratóriumi elnöki munkámra tekintek örömmel tölt el, hogy egy olyan csapatban dolgozhatom, akik nem csak saját céljaik eléréséért, de társadalmunk, közösségeink jobbá tételéért is örömmel fáradoznak! Ezért vagyok különösen is boldog, hogy az elmúlt évtizedben programok, rendezvények, segítő akciók és felújítások tucatja van mögöttünk! Bízom benne, hogy a jövő legalább annyira sikeres lesz, mint a tiszteletre méltó múlt!


Kuratóriumi tag: Erdei-Vigh Éva vagyok, 2020 szeptemberétől főállású evangélikus hitoktató. Pápán születtem, 4 éves koromban költöztünk Kaposvárra, mert édesapám vadászpilótaként teljesített szolgálatot, de a családom gyökerei Karcaghoz kötnek. Mindkét szülőm onnan származik. Karcagi ételeket főzünk, onnan épültek be a szokásaink. A szóhasználatunk már keveredett, hiszen a férjem családja Erdélyből települt haza. 14 éves korom óta ismerem, 25 évesen lettem a felesége. Idén ünnepeljük a 15. házassági évfordulónkat. 4 fiunk van, Égen-Földön. Gabót, az első gyermekünket rövidke látogatásra kaptuk kölcsön a Jóistentől. Az első házassági évfordulónk előtt öt nappal érkezett. 17 hónapig és két hétig ölelhettük magunkhoz ezen a világon. Nagy tanításokat és jó embereket hozott az életünkbe. Anya és apa lettünk. Hosszú küzdelem után indult el előre. Megvárva, amíg ki tudtuk mondani, „Legyen meg a Te akaratod.”

Azóta a nap óta tudom, hogy a napi imádságban kimondott szó mekkora súllyal nehezedik ránk.

Zádor fiunk csodaként érkezett. Az első lombik próbálkozásunkat áldás kísérte. Sokáig imádkozott velünk együtt, hogy testvére lehessen. Újabb leckét kaptunk, nem úgy, nem akkor érkezik a kis lélek közénk, ahogy mi tervezzük, kérjük. Sok év és sok tanulás után Zádi születésnapján csörrent meg a telefon, hogy várnak minket a fiaink. 2019. március 19-én nézhettünk először egymás szemébe, de valójában a szívünk köteléke fonódott össze egy életre akkor. Két vérszerinti és két szívszerinti gyerkőcünk közül három ölelhetővel éljük az életünket. Pedagógus – katona házaspár gyermekeként nem kaptam hitbéli neveltetést. 5 éves lehettem, amikor a boldogság kék madaráról szóló mesét hallgatva tudatosult bennem, hogy az Úr létezik. Akkor még nem tudtam nevén nevezni, de azt is tudtam, a földi létezéssel nem érhet véget az életünk. Tisztán emlékszem arra az estére. Az addig bennem lévő szorongás elmúlására.

15 évesen, nyári kórus táborozáson egy kórustársam igekártyát adott nekem. „Ne félj, mert megváltottalak…” Ézsaiás próféta szavai teljesen belém égtek akkor.

Be kell vallanom, azt reméltem, el fog múlni belőlem a hiányérzet, hogy Istennel éljem az életem. Könnyebbnek tűnt nem felvállalni, ráadásul, bár tudtam a Mindenható létezését, Nélküle akartam boldogulni. A konokságom miatt több tanulnivalóm lett.

19 évesen jelentkeztem felnőtt keresztelésre, konfirmációra.

  1. március 19-e óta vagyok tagja a Kaposvári Evangélikus Gyülekezetnek. Hálás szívvel élem meg, hogy a közösség befogadott, szeretettel látja a családom.

Nagyon megtisztelő volt számomra a felkérés az Alapítvány kurátorai közé. Szolgálatként tekintek a közös munkánkra. Szeretettel és figyelemmel fordulok én is a közösség felé, tenni, segíteni szeretnék hitbéli családomért. A mondás szerint Isten nem az alkalmasakat hívja el, hanem az elhívottakat teszi alkalmassá! Elhívottként várom, hogy méltó lehessek a feladathoz.


Kuratóriumi tag: 1985-ben születtem Kaposváron – a nagyrészt Toponáron leélt gyermekéveket a gimnázium után kisebb országjárás követte a húszas évek lendületével, nyitottságával és persze számos hibájával, rossz döntésével. Budapest, Szombathely, Dombóvár és Paks után végül 2017-ben tértem vissza Kaposvárra – ebben az évben házasodtam össze feleségemmel, Vikivel; és ennek az évnek a decemberében léptünk be először kettesben a kaposvári evangélikus templomba.

Innentől vált ez életünk részévé – Isten elhívása egyértelmű volt életünk minden területén. Egyszerre jöttünk rá és éreztük: ez a templom, ez a gyülekezet lesz az, amelyik nyitottságával és elfogadásával támaszunk lesz életünkben; és ez az a közösség, amelyért és amellyel tenni érdemes.

2018. októberében így már templomi áldást is kértünk és kaptunk házasságunkra, azóta pedig két kisfiú boldog szülei lehetünk – Csabit még abban az évben, Milánt pedig idén, 2020-ban fogadtuk örökbe; Istennek hála így már egy négyfős család apaszerepében próbálok otthon a lehető legjobban helytállni. Munkámat tekintve pedig az egyik helyi bank igazgatója vagyok – igyekszem a rám bízott több mint ötven embert legjobb tudásom szerint vezetni, segíteni.

Munkám során és magánemberként is igyekeztem akár kollégáimmal, akár családommal együtt támogatni és önkéntes munkával segíteni a lakóhelyemen élő rászorulókat – bízom abban, hogy ez ebben az alapítványban tovább erősödik majd és közösen sikerül még többet tenni hit-, gyülekezeti és embertársainkért.

A keresztény ember nem jobb a többinél, csak többet tud a bűnről és a kegyelemről – írja egy helyen Pilinszky János. Így tökéletességet és hibátlanságot nem, de segítőkészséget és tenni akarást viszont annál inkább ígérhetek kuratóriumi munkám során – természetesen Isten segítségében bízva, tevékenységünkre áldást kérve.


Kuratóriumi tag: dr. Máté-Márton Anna vagyok, 1982-ben születtem Kaposváron. Férjem, Hricó Iván, a Kaposvári Evangélikus Gyülekezet hitoktatója, és kántora. Gyermekeink Dóra és András, akik 9 és 6 ½ évesek. Férjemmel közös szenvedélyünk a zene, amely össze is hozott minket. Az általános,- és a középiskolai tanulmányaimat Kaposváron végeztem, majd Pécsre kerültem, ahol a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Szakán jogász diplomát szereztem 2005-ben. Immár 15 éve jogászként, jogalkalmazóként tevékenykedem. Korábban 13 évig a Gyámügyi Osztályon – polgárjogi területen – dolgoztam, 2 éve pedig, az Igazságügyi Osztályon – büntetőjogi területen – vagyok.

Nem hívő családból származom, ennek ellenére 10 éves koromban egy bibliatáborban elfogadtam Jézust Megváltómnak, és házasságkötésemig a Kaposvári Metodista Gyülekezet volt a lelki otthonom. Jézussal gyermekkorom óta személyes, és bensőséges a kapcsolatom, Ő az én életem Királya. A felnőtt személyiségem alapköveinek összetartó ereje az a hit, amely a szívemben él. Az evangélikus közösséggel férjem kapcsán ismerkedtem meg, és miután megszülettek a gyermekeink – férjem szolgálatára tekintettel – végleg csatlakoztam az evangélikus közösséghez. Fontosnak tartom az életemben, hogy Isten tetszése szerint éljek, melyet példaként fel tudok mutatni a gyermekeimnek. Szeretném nekik bemutatni, hogy csak a hitben való élet az Igazi Élet! Továbbá szeretném betölteni Isten akaratát, és elhívását az életemben.

A Növekedés Alapítvány kurátori tisztségét egyrészt azért vállaltam el, mert szeretnék hasznos lenni, másokon segíteni, másrészt azért, hogy ezzel is szorosabbra fűzhessem a kapcsolatomat az evangélikus közösséggel. A kurátor társaimmal való konstruktív együttműködésben nagy örömöt találtam, és biztos vagyok benne, hogy Isten megáldja a közös munkánkat!


Kuratóriumi tag: Vönöczky Áron vagyok Kaposváron születtem 1979-ben. Általános és gimnáziumi tanulmányaim elvégzése után Pécsett jártam egyetemre ahol 2003-ban testnevelő tanárként végeztem. Ez után Budapesten egy középiskolában kezdtem meg tanári pályafutásomat, ahol 7 évig dolgoztam. Majd 2010-ben költöztünk haza menyasszonyommal és esküdtünk egymásnak örök hűséget Pécsett. Isten gondviselésének és útmutatásának köszönhetően 3 gyönyörű fiúgyermeket nevelhetünk szeretetben. Jelenleg a Szent István Egyetem Kaposvári Campus-án dolgozom, mint testnevelő tanár, mellette teniszoktatással, síoktatással és síkölcsönzéssel foglalkozom.

Szüleim vallásosságának köszönhetően egész életemet átjárja a hit és a vallás. A Kaposvári Gyülekezethez 30 éve csatlakoztunk, majd 1995-ben konfirmáltam Dubovay Géza kezei alatt. Édesapám oszlopos tagja gyülekezetünknek, kórusvezető, volt kuratóriumi tag és presbiter.

Kuratóriumi tagságra Pongrácz Máté kért fel. Megtiszteltetésnek érzem a felkérést és örülök, hogy részt vállalhatok a gyülekezetben és ezáltal az alapítvány munkájában. Szeretném munkámmal és pozitív hozzáállásommal segíteni a kuratórium munkáját.


Kuratóriumi tag: Bárdos Dórának hívnak és egy kis Baranya megyei faluból, Vásárosdombóról származom. Egyetemi tanulmányaimat Kaposváron folytattam, ahol közgazdászként végeztem. Ezt követően itt telepedtem le és könyvelőként kezdtem el dolgozni. Vallásos katolikus szülők gyerekeként felnőve már nagyon korán megismerkedtem Istennel, bár az évek során a vallásgyakorlás egyre távolabb került tőlem. A Kaposvári Evangélikus Gyülekezetre először egy számomra nagyon kedves gyülekezeti tag hívta fel a figyelmemet. Izgalommal mentem el az első Istentiszteletemre, majd gyülekezeti alkalmakra. Rögtön éreztem, hogy megtaláltam a helyem.

Ennek már 4 éve. Azóta szerves része vagyok a gyülekezetnek, konfirmáltam is. Nemcsak a lelki fejlődésemben segített sokat, de az evangélikus testvérekkel közös imádkozások, beszélgetések is mind közelebb vittek Istenhez.

Fontosnak érzem a segítségnyújtást, az összefogást, ezért is vállaltam el szívesen alapítványunk kuratóriumi tagságát. Remélem, hogy munkámmal a jövőben is hasznos tagja tudok lenni gyülekezetünknek.

 


Kuratóriumi tag: 1971-ben születtem Budapesten. Baranyában, Sásdon töltöttem a gyermekkorom. Középiskolai tanulmányaimat Dombóváron végeztem, mint gépszerelő érettségiztem 1990-ben. Gyerekkorom óta vonz a járművezetés és ez lett a hivatásom is. Jelenleg is gépjárművezetőként dolgozom és ezzel kapcsolatos a vállalkozásom is. A Kaposvári Evangélikus Gyülekezethez 2016-ban csatlakoztunk családommal. Feleségemmel Szilvivel együtt jutottunk el a kaposvári gyülekezet segítségével a hitünk tiszta megéléséhez. Gyermekeink Angéla és Andris itt részesültek a keresztség szentségében. Hitünk megvallását, megerősítését, vagyis a konfirmációt, a kaposvári gyülekezet tagjaként élhettük meg. Igyekszünk a gyülekezet életében aktívan részt venni és ehhez adott számomra nagy lehetőséget a Növekedés alapítvány kuratóriumi tagsága.

Nagy megtiszteltetésnek tartom és lehetőségeimhez valamint tudásomhoz mérten igyekszem a munkámmal hozzájárulni az alapítvány működéséhez és ezzel együtt a Kaposvár és környéki evangélikus hitélet fejlődéséhez.